( Pdf I. - Pdf II. )

A határtalanítás programja és az újabb magyar nyelvi tervezés
(szimpóziumvezető: Kolláth Anna és Péntek János)

Benő Attila: Köznyelvi magyar szavak jelentésbővülése az erdélyi magyar nyelvváltozatban
Bradean-Ebinger, Nelu: EUROMOSAIC in Hungary
Eőry Vilma: Határtalanítás a magyarországi szótárakban
Gál Noémi: Nyelvi revitalizáció és nyelvi tervezés
Horváth Katalin: A kárpátaljai magyar lakosság nyelv- és nyelvváltozat-választása
Hulpa Diána: Köszönési formák a kárpátaljai magyar és ukrán köznyelvben
Kádár Edit: Az ige–igekötő szórend csángó beszélt nyelvi szövegekben
Kolláth Anna: Büszkeség vagy balítélet? A határtalanító szótárprogram muravidéki szójegyzékei és fogadtatásuk
Lajos Katalin: Frazeológia és identitás
Péntek János: Transzszilvanizmusok, romanizmusok és a határtalanítás programja
Rózsavölgyi Edit: A nyelv szerepe a kultúra, a nép és a nemzet azonosságtudatának alakításában
Szabó-Demeter Éva: A nyelvi jogok jelenlegi helyzete Romániában
Szabómihály Gizella: A határtalanítás a helynevek területén
Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv és nemzet értelmezhetősége a határtalanítás folyamatában
Vörös Ferenc: A határtalanítás „mostohagyermekei”
Vörös Ottó: A névhasználat tervezésének néhány kérdése kisebbségi, kétnyelvűségi környezetben

AndriĆ Edit: A vajdasági diákok kétnyelvűsége
Kovács Magdolna: Az igék sajátosságai az ausztráliai magyar nyelvváltozatban
Molnár Csikós László: A kettős és többes identitások szociolingvisztikai szempontból
Rancz Teréz: Kétnyelvűség Kézdialmáson

Cseh Márta: Kultúrák találkozása: a műfordítás
Gerevich-Kopteff Éva: Táj és szöveg. Mészöly magyarul és finnül
Katona Edit: Irodalompolitika és értékközvetítés

Büky László: A költői szövegmondatok lírikuma
Kemény Gábor: Identitáskeresés a szecessziótól a szürrealizmusig Cholnoky László prózájában
Minya Károly: A ritkább szóalkotási módok stilisztikai funkciója Parti Nagy Lajos Tisztújítás című drámájában
Murvai Olga: Mikszáth szinkretizmusa az 1900–1910 között írt kisregények alapján
Pethő József: Állandóság és változás a „Krúdy-stílus”-ban
Porkoláb Judit–BODA István Károly: Stílusszintézis Radnóti Miklós Virágének c. művében
T. Somogyi Magda: Az írói névadás és a nemzettudat Babits Mihály Halálfiai c. regényében
Szabó Zoltán: Belső és külső irányultságok a magyar irodalmi szecesszió stílusának a vizsgálatában
Szikszainé Nagy Irma: Irányzatok stílusjegyeinek keveredése
Szilveszter László Szilárd: Stilisztikai–poétikai tendenciák a rendszerváltás utáni erdélyi költészetben
Tátrai Szilárd: Az irónia alkalmazásának stílustörténeti vonatkozásaihoz

Aradi András: A magyar mint „szakmai anyanyelv”. Nyelvi kötődések és identitásváltozatok a felsőfokú tanulmányaikat magyarul végző külföldiek körében
Dugántsy Mária: Két kérdés a svéd és a magyar nyelv határán
Hajnal WARD Judit: Magyar nyelvtanulók az Interneten: elektronikus források értékelése a magyar mint idegen nyelv oktatásában
Horváth Judit: A magyar nyelv kutatásának és tanításának története Dániában
Ilse Viktoria: A magyar mint idegen nyelv tanítása a német fővárosban
Király Amdrea: Az ige alanyi és tárgyas ragozásának tanítása német anyanyelvűek számára
Lesznicskova, Liljana: A saját – idegen oppozíció a magyar és a bolgár nyelvben
Novotny Júlia: Kovácsi Mária, Kozma Endre és Prileszky Csilla hozzájárulása a magyar mint idegen nyelv oktatásához
Okamoto Mari: Egy távoli ország magyartanítása – korlátok és lehetőségek
Schreier Angéla: A magyar nyelv oktatása Csehországban
Szűcs Tibor: A magyar mint idegen nyelv és a magyar művészet közvetítése

De Bie-Kerékjártó Ágnes: Interkulturális kommunikáció magyar–holland viszonylatban
Dobi Edit–Póczos Rita: A Lingua Hungarica sorozat új tankönyvei
Marczell Péter: Érdemes-e Nyugatra települt magyaroknak az anyanyelvükön közönség számára írni?
Norvik, Piret: Az Észtországban élő magyarok identitásáról és nyelvéről
Pogány Emese: A magyar nyelv tanítása az Európai Unió intézményeiben – a csatlakozásunkkal járó feladatok Brüsszelben
Szili Katalin: Adalékok a nyelvhasználat és a kultúra viszonyának a vizsgálatához
Theesz Margit: Anyanyelv és identitás az emigrációban. Argentínai magyarok esettanulmánya

Keressztes László–Csúcs Sándor: A magyar nyelv eredete
G. Bogár Edit: Nyelvrokonság és kontrasztív nyelvészet
Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz
Dogan, Ismail: Nyelv- és néprokonsági dilettáns nézetek párhuzamai Törökországban és Magyarországon
Honti László: Anyanyelvünk őstörténete – nemzeti tudatunk
Tóth Viktória: Az észtek viszonyulása a finnugor nyelvrokonsághoz
Zaicz Gábor: Hozzászólás a japán–magyar rokonítási kísérletekhez

Béres Erzsébet: A magyar nyelv elvonással keletkezett szavai
Korompay Klára: Az idegen szó jelentéstörténete a magyarban
Koutny Ilona: Mennyiben magyar színek a piros-fehér-zöld? Kontrasztív frazeológiai vizsgálat
Kovács Magdolna: Egy készülőfélben levő új finn-magyar középszótár a korábbi szótárak tükrében
Paczolay Gyula: Baranyai Decsi János 1598-as Adagiáinak eredete, rokonsága és tanításai
Ritter, Ralf-Peter: A magyar nyelv korai újfelnémet elemei – különös tekintettel a jövevényszókutatás módszerére
Tatár Mária Magdolna: A göcseji palóc, balázs-tót és magyarázatuk
Vitányi Borbála: A tájszavak szótározásának lehetőségei
Waseda Mika: Mit lehet megvenni? A meg igekötő használatáról pragmatikai szempontból
Widmer Anna: Morfológia, szófajváltás és etimológia
Zaicz Gábor: Adalékok nyelvünk olasz jövevényszavaihoz. (Kőrösi Sándor és Karinthy Ferenc monográfiájától az EWUng.-ig)

Boros Katalin: A Horvát-kódex mondatnyi terjedelmű latin szövegdarabjai
Gulya János: Egy európai magyar nyelvemlék: a Halotti Beszéd
A. Molnár Ferenc: Érted-e, amit énekelsz? (A magyar református énekeskönyv nyelvi problémáiról)
M. Nagy Ilona: Szövegformáló törekvések a Margit-legendában
Rihmer Zoltán: A mai magyar egyházi szaknyelvek lexikájának összetétele és rétegződése

Artowicz, Elżbieta: Az akadémiai magyar nyelvtan leíró nyelvtani modellje alapján állíthatjuk-e, hogy a magyar mondattan magyar? (A kettős alany, kettős tárgy kérdése)
Bene Annamária: Hány -vA képzőt ismer a mai magyar nyelv? Régi nyelvtanaink hármas igeosztályozásának alkalmazhatósága a magyar strukturális nyelvészetben
Sroka, Kazimierz A.: Verb form and covert direct object in Hungarian
H. Varga Márta: Szinonímia és / vagy funkciómegoszlás a -(V)s és az -(j)�š képzős melléknevek között. A birtokos melléknévi összetételek szemantikai vizsgálata

Hoffman István: Nyelvi rekonstrukció – etnikai rekonstrukció
Póczos Rita: Jövevénynév, jövevényszó
Győrffy Erzsébet: Vizsgálódások vízneveink körében
Reszegi Katalin: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata
Rácz Anita: A pszeudo-törzsnévi eredetű településnevekről
Tóth Valéria: A településnevek változási érzékenységéről
Bényei Ágnes: A -j képző szerepe a helynevekben
Kristófné Fábián Ilona: Rövid labiális palatálisok a Váradi Regestrum néhány helynevében
Kenyhercz Róbert: Az etnikai viszonyok tükröződése a szókezdő mássalhangzó-torlódások körüli nyelvi változásban
Kocán Béla: Az Árpád-kori Ugocsa vármegye helyneveinek nyelvi rétegei
N. Fodor János: A természetes családnévanyag lexikális-morfológiai vizsgálata
Kozma István: A családnév-változtatás társadalmi funkciói és személyes motivációi Magyarországon a 19–20. században
Farkas Tamás: Kárpáti, Kárpáthy és a Kárpáti-k
Juhász Dezső: A magyarosított családnevek morfológiájának és szemantikájának konnotációs megközelítéséhez
�-rdög Ferenc: A keresztnévdivat településtörténeti, tisztelettörténeti és szociológiai motivációi a XVII–XVIII. században
Vörös Ferenc: Névfordítás és névváltogatás kétnyelvű környezetben
Takács Judit: Divatnevek és gyakori nevek a jelentésváltozás tükrében
Kecskés Judit: „Nemzeti nevek” és a nemzeti öntudatra ébredés nevei

Zelliger Erzsébet: Nyelvi változások nyelvatlaszok tükrében
T. Károlyi Margit–P. LAKATOS Ilona: A nyelvi változás vizsgálata családok generációinak összevetésében
Vargha Fruzsina Sára: Állatok kicsinyeinek megnevezése a keleti magyar nyelvjárásokban
Zsemlyei Borbála: Kicsinyítő képzők földrajzi elterjedése az erdélyi régiségben
Révay Valéria: A kialakuló magyar szakszókincs korai nyelvemlékeink tükrében
Tamásné Szabó Csilla: Jogi szakterminológia az Erdélyi Fejedelemség korában
Kovács Mária: Metainformációs elemek a XVIII. századi jogi nyelvhasználatban
Pelczéder Katalin: Lencsés György „Orvosi könyv (Ars medica)” című munkája növényneveinek a vizsgálata
Hári Gyula: Veszprém megye nyelvjárása és Pesty Frigyes helynévgyűjteménye
Szelid Veronika: A déli csángó szerelmes népdalok metaforarendszere
Tóth Valéria: Egy szó eleji hangváltozási típusról
Szentgyörgyi Rudolf: A magyar–szlovák kétnyelvűség változatai egy XVII. századi boszorkányperben